Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Kistérségünkről Történelem
Bekezdések

Történelem

A terület már az ősidők óta lakott, ezt régészeti bizonyítékok támasztják alá. Kr.e. I. században a Római Birodalom légiói hódították meg a területet. Az első támadás Pannónia ellen Kr.e. 156-ra datálható. A római időből számos írásos és építészeti emlék maradt hátra. Többek között itt húzódott a Pannóniát védő "limes". Itt haladtak át az első, nyugat felé vezető kereskedelmi útvonalak és erre vezetett a híres Borostyánkő útvonal is.

Árpád-kori templom Dombiföldön 

A XVI. században a török birodalom terjeszkedése során ezt a területet is feldúlta és számos település számára hozott pusztulást. Az ország három részre szakadásakor a Magyar Királyság része lett a terület. E területen korábban négy magyar vármegye (Győr, Sopron, Moson és Pozsony) osztozott.

Tét, a kistérség székhelye 1771-ben lett járási székhely és 183 éven át, 1954-ig 16 település tartozott vonzáskörzetéhez. A járási tanács Győrbe költözésével a térségközpont elveszítette régi közigazgatási funkcióját, a település fejlődése megtorpant, mivel a főszolgabírói hivatalt, a járásbíróságot, a járási csendőrőrsöt, a körzeti forgalmi-adó hivatalt, a pénzügyőrséget, a börtönt, majd később a kórházat is megszüntették Téten.

A tekintélyvesztés és a gazdasági hátrányok mellett természetes vonzáskörzetét azonban részben ezután is megtartotta, intézményei és a térség lakosságának ellátásában betöltött szerepe miatt.

A rendszerváltást követően megszűnt a közös tanácsi rendszer, a települések visszakapták önállóságukat, s az első önkormányzati választásokat követően megalakították önkormányzataikat.

1994-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kialakította a kistérségi besorolást, mely alapján Tét és környéke a Győri KSH kistérséghez tartozott.

1998-ban a KSH kistérség lehatárolás tekintetében módosításra került, melynek során a győriből kiszakadó Tét- Pannonhalma új kistérséggé alakult.

1999-től kezdődően Tét nagyközség képviselő-testülete úgy ítélte meg, hogy a település fejlettsége, a térségben betöltött sokoldalú gazdasági, kereskedelmi, kulturális, foglalkoztatási, oktatási szerepköre a városi cím pályázását indokolja, ezért a Belügyminiszter útján a Köztársasági elnökhöz fordult. A kitartó munka eredményeként 2001-ben Tét városi rangot kapott.

A kistérségi együttműködésben igazi változást a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII.18.) Kormányrendelet hozott, amely alapján 2004. január 1-től Téti székhellyel, 19 önkormányzat közigazgatási területével meghatározta a Téti statisztikai kistérséget.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek