Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Kistérségünkről Gazdaság
Bekezdések

Gazdaság

A Téti kistérség területe 376 négyzetkilométer, lakosságszáma 19 ezer, népsűrűsége: 52 fő/négyzetkilométer, tipikus rurális terület. A terület gazdasági potenciálja az elmúlt évszázadokban a mezőgazdaság volt. Az ágazat fejlődése a XIX. század közepétől a II. világháború kezdetéig egyenletesnek mondható.

A téti Sokoró Kft.  

A XIX. század közepén keletkezett feljegyzések arról tanúskodnak, hogy nagyon fejlett mezőgazdasági kultúra virágzott a területen. A művelési ágak közül a szántóföld aránya a legtekintélyesebb, sőt, kilencven év alatt 45%-ró 70%-ra nőtt. A gépesített mezőgazdaság és a malmok elterjedése színvonalasan működő gabonatermesztést és szántóföldi gazdálkodást jelzett. Az árpa megjelenése az intenzív állattenyésztés térnyerésére utalt. Az 1930-as években a vizsgált települések mezőgazdasága egy fejlődőképes nagybirtokrendszer jellegzetes példája volt Magyar országon. A mai kistérség települései közül a második világháború előtt Tét kereskedelmével, gőzmalmával és 92 iparosával, Gyömöre pedig a vasúti közlekedésében betöltött szerepével tűnt ki. A háború okozta humán és gazdasági veszteségek nem kímélték a térséget, majd néhány évvel később a járások megszűnése hozzájárult ahhoz, hogy a térség települései megállíthatatlanul a perifériális helyzet fele sodródjanak. A 60-as években felerősödött a napi ingázás, mert a mezőgazdaság téeszesítésével a falvakban a munkahelyek száma csökkent. A munkahelyek kínálata a megyeszékhelyen jelentkezett, de az ingázás kényelmetlen volta, a személygépkocsik kis száma és a falvak alacsony infrastrukturális ellátottsága az elvándorlást erősítette. Tét az Országos Településfejlesztési Koncepció értelmében 1971-től kiemelt alsó fokú központ lett. A falusi iparosítás 70-es évek közepétől tartó hullámnak köszönhetően Tét nagyközség gazdasági központ jellege kezdett kialakulni. A Mezőgép 4. számú gyáregysége, az építő- és autójavító szövetkezetek megerősödtek, a Győri központú lenszövő- és lemezárugyár téti telephelyén százak dolgoztak. Mégis a pangás jelei mutatkoztak, a népesség a térség valamennyi településében fogyott, beleértve Tétet is, de ez már főleg a természetes szaporodás negatív, országosan is jellemző tendenciával magyarázható. A térségre multiszektorális gazdaság jellemző, bár a mezőgazdaságnak ma is meghatározó szerepe van a foglalkoztatottak számát és a szektoronkénti vállalkozási aktivitást értékét tekintve. A nagyobb települések vegyes gazdasága már mutatja a térség átmeneti jellegét. A szolgáltatási szektor csak a sebezhető mikro-és egyéni vállalkozásokon keresztül van jelen, tehát a tercializálódás folyamata alig indult el, a turizmus még várat magára. A rurális gazdasági jelleget jól mutatja, hogy a nagyobb foglalkoztatók a mezőgazdasághoz vagy azok termékeinek feldolgozásához kapcsolódnak. Mórichidán a Kossuth termelőszövetkezetből létrejött Mórich Kft. szarvasmarhatartással és tejtermeléssel foglalkozik. Az előállított termékeket /tej, sajt/ mozgó árusok kínálják. Győrszemerén jelentős foglalkoztató a Kisalföldi Erdőgazdasági RT, Téten savanyító- és kecskesajt készítő üzem működik, Kajárpécen a Törésvár Kft.-nek a borászat a profilja. A térség központjában és nagyobb településein az ipar jelentős foglalkoztató. Tét a rendszerváltás után is meg tudta őrizni gazdasági központi szerepét, melyben az ipar a meghatározó funkció. Kedvező privatizáció után a Sokoró Kft. hazai tulajdonban maradt. Mára a térség és tágabb környezete számára fő foglalkoztatóvá vált, már közel 900 főnek biztosit, munkahelyet. Nyugati piacokkal büszkélkedhet, fő profilja a gépkocsik kábelkötegeinek előállítása. Termékeinek megbízhatóságának és világszínvonalú minőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy beszállítójává vált a Mercedesnek és az Audinak.

A térségre jellemző „átmeneti gazdaság„ jelző arra utal, hogy a gazdaság elmozdult, de ma még könnyen visszabillenhet az elmaradottság állapotába, s ennek leküzdésére külső és belső segítségre egyaránt szükség van. A tercializálódás folyamatát segítheti a központ kisvárosának, Tét központi funkcióinak erősítése, új funkciók telepítése.

A szolgáltatási szektor általában az aktív keresők negyedét-harmadát foglalkoztatja. Elsősorban az egészségügy, az oktatás, a kultúra, a szociális ellátás, illetve a kereskedelem-vendéglátás és a közlekedés-szállítás emelhető ki ebből a csoportból. A hagyományos lakossági szolgáltatást az egyéni vállalkozások végzik, számuk nyolcszáz fölött van, átlagosan 42 vállalkozás jut ezer lakosra.

A térségnek ma is Győr a gazdasági és oktatási központja, ezt a KSH 2001 évi napi ingázási adatai jól bizonyítják. Naponta 6500 foglalkoztatott és 2740 tanuló ingázik Győrbe, ami azt jelenti, hogy az összes Győrbe járók egynegyede a Téti kistérségből való. Ez jelentős szám, hiszen a kistérséghez tartozó települések nagy része Győrnek csak a második agglomerációs gyűrűjéhez tartozik. Abszolút számokban a legtöbb ingázót Tét (1562 fő) és Győrszemere (1250 fő) adja, míg az összes munkavállaló arányában Sokorópátka (62,8%), Gyömöre (65,7%) és Szerecseny (60,9%) vezet. A két utóbbiból sok évtizede hagyományos a Győri munkavállalás, mely a vasúti ingázás fénykorára vezethető vissza (mindkét település Győr-Pápa vasútvonal mellett fekszik). Győrnél kisebb, de jelentős a Tétre bejárók száma (730 fő) is, mely a város kiterjedt munkaerővonzás-központ jellegét bizonyítja. Fele a megye településeiből, azon belül 30% (216 fő) a kistérség településeiből jár be naponta. Az ingázók másik fele főleg Veszprém megyéből érkezik.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek