A 2009. évi belső ellenőrzési tervezési feladatok megbeszélése
A 2009. évi költségvetési törvénytervezet ismertetése
A gazdaságpolitika alakulása
A nemzetközi konjuktúra 2008. II. negyedévtől kedvezőtlenebbé válik.
Az amerikai jelzálog piacokról kiindult pénzügyi turbulenciák hatására az euró zóna makrogazdasági adatai a növekedés lassulását jelzik.
2008. október elejétől a válság egyre erőteljesebben jelentkezik.
A pénzpiacokra és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt rövid és középtávú következmények nem mérhetőek fel.
A folyamatnak az állami bankmentő akciók nem tudtak gátat szabni, mivel azok jótékony hatását erőteljesen fékezik a piaci szereplők recessziós félelmei.
Mivel a magyar export súlya a GDP-ben magas, a magyar gazdaság nem tud függetlenedni a nemzetközi folyamatoktól.
A várható folyamatok alapján a GDP növekedése 2008-ban 1,8%, majd a következő években mérséklődik, 1,2%. A költségvetés első verziójában 3%-os növekedéssel számoltak.
A pénzügyi válság következményei (hitelforrások drágulása, az alkalmazotti létszám csökkentése) miatt a fogyasztás növekedése mérséklődik.
Éves átlagos infláció 2007. évben 8%, 2008. év árható 6,4%. 2009. évben további mérséklődésre lehet számítani (gyengén bővülő kereslet, iparcikkek drágulásának mérséklődése, mezőgazdasági árak csökkenése).
Az államháztartás céljai, keretei
Tartós egyensúlyon alapuló növekedés.
Államháztartás eredményszemléletű tervezett hiánya a kedvezőtlen folyamatok hatására a GDP 2,9%-a.
Az euro bevezetéséhez szükséges feltételek gyorsabb teljesítése.
Az állam kiadásainak mérséklése.
Néhány terület kivételével (nyugdíj és az eu-s források felhasználását lehetővé tevő társfinanszírozás) nincs lehetőség a kiadások jelentős növelésére.
Magyarország és az Európai Unió költségvetési kapcsolatai
Fontos a források felhasználása a makrogazdasági paraméterek és a konvergencia program végrehajtása miatt is.
Az uniós forrásokhoz kötelezően biztosítandó államháztartási finanszírozás prioritásként biztosított az egyes fejezetek költségvetésében.
Költségvetésben terezett források
ÚMFT - fokozatosan növekvő kifizetések
ÚMVP- 2009-től azonos szintű kifizetések
Költségvetésen kívüli források (ezekhez nem kapcsolódik kötelező nemzeti társfinanszírozás, jogosultsági kritériumok közösségi jogszabályokban, illetve Európai Bizottsági döntés)
Nem vidékfejlesztési célú mezőgazdasági támogatások
Európai Bizottságtól közvetlenül pályázható támogatások (kutatás fejlesztés, oktatási programok)
Nemzeti hozzájárulás (befizetés) összege Tanácsi határozaton alapuló plussz befizetés miatt nő. Plussz befizetés időpontja 2009. év.
A központi költségvetés helyi önkormányzatoktól tervezett bevételei
A központi költségvetés néhány kiadási tétele
Családi támogatások, szociális juttatások
Önkormányzati finanszírozás
Az önkormányzati finanszírozásra vonatkozó előírások keretek
Az önkormányzati finanszírozás 2009. évi terezett főbb szempontjai
A helyi önkormányzatok - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is - 2009-ben hitel források nélkül közel 3500 milliárd forinttal gazdálkodhatnak.
Ehhez a központi költségvetés - állami támogatás és átengedett személyi jövedelemadó révén - 1427,5 milliárd forintot biztosít, amely a 2008. évi korrigált előirányzathoz képest 7,9%-kal nagyobb.
Az összehasonlító szerkezet érdekében a 2008. évi országgyűlési előirányzatot
a 2008. évi bérpolitikai intézkedések,
2009-től az ingyenes étkeztetéshez kapcsolódó Áfa fizetési kötelezettség kompenzációja,
a kifutó címzett támogatások,
valamint a 4-es metró uniós forrásokból való finanszírozásának hatásával.
Az EU és fejezeti támogatások - ez utóbbiba beleértve a társfinanszírozást is -
312 milliárd forinttal bővítik az önkormányzatok lehetőségeit, ebből fejlesztési célú 270 milliárd forint.
Annak érdekében, hogy a saját forrás hiánya ne legyen akadálya az EU támogatásban részesülő beruházások megvalósításának 2,5 milliárd forinttal, 17,6 milliárd forintra emelkedett a rászoruló önkormányzatok számára az EU Önerő Alap.
A megnövekvő központi költségvetési támogatásokból több mint 73 milliárd forint garantálja az önkormányzati foglalkoztatottak reálbérének megőrzését.
Az érdekegyeztetés keretein belül történő végleges megállapodás alapján 2009-ben is tételes felméréssel biztosítja a központi költségvetés a szükséges többletforrást a helyi önkormányzatok részére.
A szociális segélyezés és közmunka új rendszere megteremti a lehetőségét, hogy a korábbiakhoz képest megnégyszereződjön - meghaladja éves szinten a 60 000 főt - a segélyezés helyett közfoglalkoztatásban résztvevők száma. A javaslat pénzügyi ösztönzéssel segíti, hogy az érintett állampolgárok és a települési önkormányzatok egyaránt érdekeltek legyenek a segély munkával való kiváltásában. A Munkaerőpiaci Alapból idecsoportosuló pénzeszközzel együtt több, mint 96,0 milliárd forint szolgálja a program megvalósulását.
A Kormány 2009-ben indítja az „Új Tudás - Műveltség Mindenkinek” programot, melynek középpontjában az esélyteremtés áll. Ennek keretében célzott forrásokkal segíti elő a javaslat− az előadó-művészeti intézmények működési feltételeinek javítását,
− a védőnői, a bölcsődei, az óvodai hálózat fejlesztését,
− a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek érdekeltségét gyermekeik rendszeres óvodáztatásában,
− a pedagógus pálya fontosságának elismerését, amely ebben a körben további reálbér növekedést eredményez.
Ez utóbbi magában foglalja
− a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatóinak, és a sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó gyógypedagógusok ösztönzését, valamint
− az osztályfőnökök jobb anyagi megbecsülését.
Közel 16 milliárd forint áll rendelkezésre e komplex program önkormányzati körben megvalósuló részére.
A „Legyen jobb a gyerekeknek” program keretében - a gyerekszegénység elleni küzdelemben, az SZJA 1%-ából tett felajánlásokból - a költségvetés garanciát vállal arra, hogy az eddigi 1 hónap helyett már 2 hónapig szerveződjön a rászorult gyerekek nyári étkeztetése.
Folytatódik a rászoruló általános iskolai tanulók felmenő rendszerű ingyenes étkeztetése, 2009-től már a 6. osztályosokkal.
A 2009. évre - 3 évi folyamatos fejlesztés után - válnak teljessé a tűzoltók heti 48 órás szolgálatteljesítési idejének feltételei. Ennek érdekében a törvényjavaslat mintegy 2,0 milliárd forinttal növeli - az eddig ennek bevezetésére szolgáló központosított előirányzat belső átcsoportosításával - a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok normatíva rendszerét. További 555,0 millió forint épül be a dologi kiadások közé.
Folytatódik a társult feladatellátás ösztönzése, ennek révén egyre több feladatot vállalnak a többcélú kistérségi társulások.
A villamosenergia-áremelkedés hatásának ellentételezése az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatási rendszerébe épül be.
Belső forrásátcsoportosításból lehetőség nyílik:
− a fejlesztési feladatokra, közöttük a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására szolgáló támogatás reálértékének tartására,
− a bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, közösségi buszok beszerzése támogatásának közel egynegyeddel való növelésére.
A költségvetési törvénytervezet hetedik fejezetéből (a költségvetéssel kapcsolatos vegyes és átmeneti rendelkezések) a változó és nem változó mértékek ismertetése.
A 2009. évi költségvetési törvénytervezet 3., 5., 8., mellékletei tartalmának ismertetése, kiemelten az új tételekre és a 2008. évi költségvetési törvény előírásaihoz viszonyított változásokra.
A költségvetést megalapozó fontosabb jogszabályváltozások ismertetése
A Közérdekű kötelezettségvállalásról
Átadott pénzeszközök belső ellenőrzése alapján érvényesítendő követelmények ismertetése.
Az önkormányzati költségvetés elkészítés folyamatának, megalapozottságának vizsgálatához kapcsolódó követelményrendszer. (E-mail)
A költségvetési szervek jogállása és gazdálkodása törvénytervezetre történő figyelem felhívás
Emlékeztetö Belsö ellenörzési napról -Tét kistérség 2008-10-28.doc
—
Microsoft Word Document,
58Kb
